A sejt az élõ anyag legkisebb, tovább nem bontható egysége. A tócsában úszó amõba egy sejtbõl áll. Egy kisebbfajta rovar már több millióból. Az emberi test sejtjeinek száma, pedig meghaladja az 50 milliárdot!

Az állati sejteket vékony "bõr" - sejthártya vagy plazmamembrán - veszi körül, a belsejüket, pedig kocsonyás anyag, a citoplazma tölti ki, benne tucatnyi féle sejt szervecskével. (A növényi sejtek nem egészen ilyenek.). A jellegzetes állati sejteket jól példázzák a máj fõtömegét alkotó májsejtek (hepatociták). Egy-egy májsejt átmérõje 10-20 mikrométer (0,01-0,02 milliméter). A fõbb sejt szervecskék legtöbbje megtalálható bennük, s alapvetõ feladatuk az, hogy bonyolult kémiai reakciókat vigyenek végbe a megemésztett táplálék hasznosítása és a tápanyagok újbóli feldolgozása érdekében.

A vörösvérsejtek (eritrociták) már kilógnak a sorból. (A sejttípusok latin neve általában a "sejt" jelentésû -cita utótagot tartalmazza, s ez a szótõ ismerhetõ fel a sejteket - rendszerint mikroszkóppal - tanulmányozó tudomány, a citológia nevében is.) A fánk alakú vörösvérsejtek a legkisebb sejtjeink közé tartoznak, átmérõjük mindössze 2 mikrométer, igazi sejt szervecskéik nincsenek. Fõ feladatuk az oxigénszállítás a vérben.