A pulai aréna Isztria egyik legnevezetesebb történelmi és kulturális emléke, amely a Római Birodalom idejéből maradt ránk. A huszonháromezer férőhelyes építmény az I. századból, Vespasianus császár idejéből származik, méretét tekintve a világon a hatodik helyen áll. Abban az időben az aréna sajátos színházként szolgált, ahol gladiátorharcokat tartottak, míg manapság különféle kulturális eseményeknek, főként koncerteknek ad helyet.

A pulai aréna tőszomszédságában tanított egy ideig James Joyce, aki élete nagy részét Triesztben töltötte. Joyce a Berlitz-féle nyelviskola tanáraként dolgozott az olasz városban, ahonnan 1905 márciusában érkezett Pulába. Az Osztrák-Magyar Monarchia tengeri bázisának számító városban a monarchia hadseregének tisztjeit vezete be az angol nyelv rejtelmeibe.

Joyce hazája nem Írország és Nagy-Britannia, hanem az angol nyelv volt. Sokáig nyelvtanítás a főfoglalkozása, de 26 éves korában (1907-ben) már megjelent egy kis verseskönyve. Ettől kezdve mindenekelőtt író. Triesztben, az ottani irodalmi körökben ismerkedik meg a hamarosan nagy hírű olasz íróval, Italo Svevóval, aki ugyanolyan izgatottan keresi az olasz nyelv új stílusbeli megoldásait, mint ő az angol irodalmi nyelv lehetőségeit.