Az asztrológia vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, "csillag" és a logosz, "szó, tudomány" szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike: feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból a csillagászat tudományának előfutára, míg a modern asztrológiát az áltudományokhoz sorolják.

Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket. Általában az összes asztrológiáról (európai, kínai és közép-amerikai indián) elmondható, hogy az égbolt egy szakaszát felosztja állatövi jegyekre, amelyek az adott kultúra naptárát is meghatározzák. Különösen igaz ez a kínai naptárra. Az állatövi jegyeket társítani szokták a bolygók helyzetével is. A „nyugati” néven elterjedt (babilóniai) asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó és 12 úgynevezett horoszkópház van. A 12 állatövi jegy neve egyezik az állatöv 12 csillagképével.

Ezúttal zodiákus jegyeket kell összepárosítani. De csak az azonos színűek tűnnek el a tábláról. A különböző színű kövek egymásnak ütődve színt cserélnek. A kövek az egér segítségével mozdíthatók bármely irányba.