A bolygók olyan jelentősebb tömegű égitestek, amelyek egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül keringenek, nincs saját fényük (nem termelnek nukleáris energiát), de elegendően nagy a tömegük ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alakjuk és tisztára söpörjék a pályájukat övező térséget.

Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre. A bolygók körül keringhetnek kísérőobjektumok, ezeket holdnaknak nevezzük.

Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszer egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, és az Orion spirálkar külső harmadában helyezkedik el. Naprendszerünk középpontjában a Nap található. A Naphoz közelebbi bolygókon sok a nehezebb elem, döntően szilárd anyagból állnak, a távolabbi óriásbolygók anyagát túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb elemek (hidrogén és hélium) alkotják.