A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

A modern cirkusz 1769.-ben született meg, Londonban, mikor Philip Astleynek az az ötlete támad, hogy néhány akrobatikus mutavánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be, egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vette körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezte el. Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737. -1836.) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt.

Az USA-ban a cirkusz 1778.-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, például a Barnum és a Bailey-cirkusz. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d' Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, Pinder, Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. Ez az épület a Fővárosi Nagycirkusz elődje, melyet 1966-ban lebontottak, majd 1970 óta működik folyamatosan a Városligetben. Sün