Számos oka van annak, hogy az egygyermekes családmodell egyre általánosabbá kezd válni. Manapság, hála a fejlődő orvostudománynak, kevesebben vannak azok, akiknek valamilyen egészségügyi probléma miatt nem lehet egynél több gyereke, többen döntenek viszont tudatosan csupán egy gyermek vállalása mellett.

"Egy gyerek nem gyerek" – tartja a mondás, utalva ezzel arra a régebben általánosnak mondható felfogásra, amely szerint a csupán egy gyermeket vállaló családok valójában nem is igaziak, kevesebbet érnek, mint a nagyobbak, és hogy az egyke gyerekek lényegesen (ráadásul leginkább hátrányukra) különböznek testvérrel rendelkező társaiktól.

Ahogy egyre több és több az egyedül felnövekvő gyerek, a gyanakvás és előítélet is fokozatosan csökken velük szemben. Nyilvánvaló, hogy az egykék nem térnek el oly nagyon társaiktól, mint azt korábban feltételezték, nincs tehát különösebb okunk arra, hogy előítélettel nézzünk rájuk. Van, amiben többet kapnak a környezetüktől, és van, amiben kevesebbet, de a lehetőségekkel ugyanúgy maguknak kell gazdálkodniuk, mint bárki másnak élete során.