A hivatalos álláspont szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Ez részben tudatos, részben pedig véletlenszerű események láncolata volt. A magyarok már korábban feltérképezték a területet, hiszen már a honfoglalás előtt is indítottak kalandozó hadjáratot errefelé, ezért a tudatosság valószínűnek tekinthető. A honfoglalást megelőző évtizedben őseink négyszer is jártak a későbbi Magyarország területén. Ezeknek a látogatásoknak a célja egyértelműen a terület feltérképezése volt. Ezt az álláspontot fogadja el a mai történészek 80-90 százaléka.

László Gyula ugyanakkor a kettős honfoglalás mellett foglalt állást. Szerinte a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első fázis 670 körül volt, a második fázis pedig a jól ismert IX. század végi bejövetel. Ezt az állítást a különböző krónikák és gesták leírásaival igazolta. Ezekben a leírásokban megjelennek a kettős bejövetellel kapcsolatos történetek. Például Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, hogy először a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utána a magyarok. A kettõs honfoglalást régészeti bizonyítékokkal is alá lehet támasztani. A VII. század második felében változás következik be az avar díszítőművészetben: megjelenik a griffes-indás díszítés, ami a honfoglaló magyarok díszítőművészetére volt jellemző.