Jin és Jangnak nevezzük a természet, a környezet, a világ minden jelenségében meglévő ellentétek egységét: a világ egységes egész, és ez az egész a két ellentét egyenlő arányának következménye. A világegyetem minden jelensége tartalmazza a Jin és a Jang jelleget: hideg-meleg, nappal-éjszaka, mozgás-állás, aktív-passzív stb. A Tao szerint semmilyen dolog nem létezhet csupán magában. Minden jelenség magában hordja a változás, az ellenkezőbe fordulás lehetőségét. Így azt mondhatjuk, hogy a világ a Jin és a Jang jellegű erők állandó változásból áll. Ezek az erők normális körülmények között egyensúlyban vannak. Egyik sem létezhet a másik nélkül, hisz egymást tartják mozgásban..

Minden Jin jellegű, ami: passzív, nőies, alacsony, befogadó, a nyugalmas, az éjszaka, az árnyék, a befelé fordulás stb..

Minden Jang jellemű ami: aktív, férfias, magas, mozgalmas, az nappal, a fény, kifelé irányuló mozdulat stb. .

Az évszakok változása is jól szemlélteti a Jin és a Jang jelenségét. Téltől nyárig a levegő fokozatosan melegszik. Ekkor a természetben a Jin jelleg csökken, a Jang jelleg növekszik. Nyártól télig a helyzet fordított, a Jang csökken és a Jin növekszik. A természet szerint nézve a tavasz a növekvő Jang ideje. A nyár a Jang csúcsa. Az ősz a csökkenő Jang és növekvő Jin ideje. A tél a Jin csúcsa. .