A Baross tér, bár a város jóval túlnőtt rajta közúti és különösen vasúti szempontból ma is afféle Keleti Kapunak tekinthető Budapesten. A negyedik metróvonal Etele tér és Baross tér közötti szakaszának megnyitása után kapu-szerepe bizonyos értelemben még erőteljesebb lesz, és ezt már előlegezi a felszíni rendezés előrehozott munkálatainak sora is.

A derék pesti polgárok a XV. században fallal vették körül városukat. A fontos országutak fogadására kapukat építettek. A kelet felé, Gyöngyös, Miskolc, Kassa, ill. Szolnok, Debrecen, Várad irányába futó országútról a Hatvani kapun vagy más néven, Egri kapun át lehetett Pestre bejutni. A kapu helyét a mai Kossuth Lajos utca 20 szám alatti házon domborműves emléktábla jelzi. A kaput védő, kör alakú bástya maradványait 1963-ban az Astoria aluljáró építésénél találták meg.

Sok évszázadon át szolgált a kapu, sokat védeni ugyan nem tudott a pesti síkságon húzódó, Budához képest szegényes városon, de az addig is fontos útvonal a török idők után egyre fontosabbá vált. A 18. század elején a kapun kívül, az országút mellett egyre nagyobb lett a mozgás. Csárdák, fogadók nyíltak, és lassan beépült az országút melletti terület. A városnövekedés miatt sorra lebontották a városkapukat, a Hatvani kaput legutoljára, 1808-ban.