Thaiföld területén már 5600 évvel ezelőtt fejlett bronzkori civilizáció virágzott. A mon, khmer és thai népeket is magában foglaló bevándorló tömegek a Dél-Kínából eredő folyók mentén érkeztek a mai Thaiföld területére. A i.sz. 11.-12. századra a terület legnagyobb részét már a khmerek uralták. A thai népek apró városállamokat alapítottak az 1200-as években, Lanna, Phayao és Sukhothai területén. 1238-ban két thai törzsfőnök fellázadt a khmerek ellen és megalapították az első független királyságot Sukhothaiban, amelynek jelentése: a "Boldogság hajnala".

A thai nép fokozatosan tért hódított a Chao Praya folyó mentén, elterjesztve a legfőbb thai vallási ág, a theravada buddhizmus tanait. Sukhothai az 1300-as években hanyatlásnak indult és rövidesen a déli Ayutthaya hűbérállama lett. Ayutthaya 1350-es alapításától 1767-ig Thaiföld fővárosa volt. Ayutthayában 33 uralkodó összesen 417 évig uralkodott, egészen 1767-ig, amikor a burmai megszállók lerombolták a várost.

A fővárosát elvesztő ország azonban hamar kiheverte a csapást, Taksin király néhány hónap alatt kiűzte a burmaiakat és Thon Burit tette meg az ország új fővárosává. Az 1782-ben fővárosi rangot kapott Bangkok (Vadszilvák falva) ekkor még csak egy kis falucska volt.

Thaiföld mai nevét 1939-ben kapta, addig Sziám volt az ország hivatalos neve. Az ország ma alkotmányos monarchia, a thai királyok 1932 óta törvényhozó hatalmukat a Nemzetgyűlésen keresztül, a végrehajtó hatalmat a kormány által, míg a bírói hatalmat a törvényszék segítségével gyakorolják.