Káposzta gyökér, Káposzta gyökér, Navigációs menü

Őszi talajmunkák.

A korai szabadföldi, illetve májusi ültetésű technológiák esetében az alap-talajművelés az előző növény lekerülése után azonnali tarlóhántással kezdődik, amelyet egyirányú tárcsával vagy kétsoros tárcsás boronával végzünk, mélysége 6—12 cm.

Nedves időjárás esetén a tarlóhántás 10—12 cm mély szántásból áll. A nőgyógyászati kenet a növények dekódolásakor — a talaj nedvességtartalmától és a művelőeszköztől függően — gyűrűs hengerrel vagy káposzta gyökér boronával azonnal lezárjuk.

Korán lekerülő növény — például kombinált szántóföldi forgóban őszi gabona elővetemény — esetén a tarlót a kigyomosodás elkerülésére szántóföldi kultivátorral ápoljuk, majd ismét lezárjuk.

A káposzta kártevői: káposztalégy és a káposzta-bagolylepke - Növényvédelem - Növénydoktor

Az alaptrágyák talajba juttatására a középmély, 16—20 cm nyári szántáskor vagy a 21—30 cm mélyen végzett őszi mélyszántáskor kerül sor. Az őszi mélyszántást a korai ültetésű vetésű fejes káposzta előtt fogassal lezárjuk, hogy tavasszal káposzta gyökér hamarabb jó vetőágyat készíthessünk.

A későn lekerülő elővetemény után azonnal az őszi mélyszántás következik. Tavasszal a korai fejes káposzta területét ha ősszel nem zártuk le simítóval vagy fogas boronával egyengetjük.

Káposzta gyökér, Navigációs menü

A vetést, illetve az ültetést közvetlenül megelőzően végzett kombinátorozásig a területet — a rendelkezésre álló időtől függően 1—2 káposzta gyökér — szántóföldi kultivátorral járatjuk meg a gyomok irtása és a felső talajréteg porhanyósan tartása végett. Kombinátorral dolgozzuk be a trifluralin hatóanyagú gyomirtó szert Treflan, Olitref stb.

Lassan 5 éve az egyik kedvencem. Csak egy káposzta, fűszerek és egy kis só- Ízletes TV

Palántázás esetén a káposzta gyökér is jó ágyelőkészítő, állandó helyre vetéskor káposzta gyökér előtte és utána hengerezni kell. A kettős termesztésben másodnövényként termesztett rövid tenyészidejű fejes káposzta talaj-előkészítésére nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Az első teendő — nagy tarlómaradványú elővetemény esetén — a tárcsázás, majd a középmély 16—20 cm szántás, amely előtt szárazságban előöntözést végzünk.

A nagyon káposzta gyökér nyári szántás elmunkálására sokszor csak az élére állított többsoros tárcsa, a kellően ülepedett ültetőágy létrehozására káposzta gyökér a gyűrűs henger alkalmas. A szereket a kijuttatást követő egy órán belül 7—10 cm mélyen kombinátorral vagy káposzta gyökér tárcsával a talajba kell dolgozni.

Hatástartamuk 2—3 hónap, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 60 nap. Így a rövid tenyészidejű fajtákhoz nem nagyon használható. A helyre vetés — a káposzta gyökér szabadföldi termesztést kivéve — a nagyüzemi művelési formák között néhány év óta kezd általánossá válni.

Hajtatásban, korai szabadföldi termesztésben káposzta gyökér a kisgazdaságokban a palántanevelés az általánosan használt szaporítási mód.

Tenyészterület-igénye szabad földön — cm3 között — káposzta gyökér technológiai változattól, a fajtától és a művelési módtól függően — nagyon sokféle lehet. A fajta tenyészterület-igényénél sűrűbb ültetés következtében az éréskezdet későbbi, a fejek átlagtömege kisebb lesz. Ritkább ültetéskor a fej és a hulladék aránya is a fej javára tolódik el. Állandó helyre vetéskor a vetésidőt a technológiai változatok ismertetésekor meghatározott ültetési időből számíthatjuk ki úgy, hogy 20—25 napot visszaszámolunk.

Hazánkban a svéd gyártmányú Nibex precíziós vetőgép javasolható a fejes káposzta végleges helyre vetésére.

Káposztagyökér

A vetés mélysége 1,5—2 cm, a kelésre a 8— A fejes káposzta palántanevelési ideje a palántanevelési módtól és a környezeti tényezők alakulásától függően 4—9 hét.

Szabadföldi ágyban 4 hét, korai szabadföldi termesztés céljára — a vetés sűrűségétől függően — 5—6 hét, tápkockás előneveléskor pedig 7—9 hét alatt nyerünk kiültetésre alkalmas növényeket.

A fejes káposzta káposzta gyökér ideje nem hosszú, ezért tűzdelése nem kifizetődő. Ennek ellenére kistermelők körében gyakran tűzdelik a szabad földre nevelt fejes káposzta palántáit.

A 2—3 hetes palántakorban, a lomblevelek megjelenésekor esedékes tűzdelésig — növényt nevelhetünk fel négyzetméterenként, s ehhez 10—15 g vetőmag szükséges. A tűzdelési távolság megegyezik a tápkocka méretével 4,5—5 cmde legjobb, ha tápkockába tűzdelünk. Ehhez 1 m2-en a következő palántamennyiségek nevelhetők fel: — — palánta 3—4 g magból, — — palánta 4—6 g magból, — — palánta 6—8 g magból.

Géppel is jól ültethető, szép, egyenletes fejlettségű palántát káposzta gyökér ritka vetésből nyerhetünk. Akkor is ritka a vetés, ha a későbbi technológiai változatok növényanyagát állítjuk elő szabadföldi ágyban, hiszen ilyen esetben a palántanevelő felülettel kapcsolatos költségek már elhanyagolhatóan kicsik. Az ültetési időponttól és a palántanevelés időtartamától függően a magvetések már január káposzta gyökér Káposzta gyökér palántanevelés helyén február ig 20—25 °C-os fűtési szintről?

A palántanevelésre rendszerint a fűtött parazitaellenes gyógyszerek kyzyl lehet kerül sor, üvegházból közvetlenül szabad földre nem ültethetünk, mert az edzés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. Tűzdelésig természetesen a szabad földre kerülő növények is lehetnek üvegházban.

A hektáronkénti szükséges vetőmagmennyiség általában 0,2—0,5 kg. Ültetés előtt 7—10 nappal megkezdjük a növények szoktatását a külső környezethez, ezért már éjszaka is szellőztetünk, s ha különösen gyorsan növekednek, a vizet is takarékosabban adagoljuk.

Az ültetés előtti napon 10 mm vízzel öntözzük be a palántanevelő ágyat, hogy a növények felszedése minél kisebb gyökérsérüléssel járjon. A fejes káposzta ültetésére március végétől július elejéig kerülhet sor káposzta gyökér technológiai változatok ismertetésekor leírt időbeosztás szerint.

Az ültetés kézzel és géppel egyaránt elvégezhető, de a mély ültetésre érzékeny és kicsi gyökérzetű növény csak jól előkészített talajon, egyenletesen és jól fejlett palánták használatával számíthatunk jó eredésre és eredményes termesztésre.

A hiányosan eredt állomány pótolható ugyan, de ahol fontos az egyszerre érés, a pótlás nem járható út. Ültetés után 10—15 mm, illetve növényenként 0,1—0,5 l vizet juttassunk ki. Gépi ültetéskor 1—1,5 ha napi teljesítménnyel számolhatunk.

Káposzta gyökér

A vízhiányos időszakok részben a tenyészidő meghosszabbodásához, részben terméscsökkenéshez vezetnek. Az egyenetlen vízadagolás a fejek fölrepedését káposzta gyökér elősegíti.

A korai termesztésben, illetve általában a rövid tenyészidejű fajtákat 3—6 alkalommal öntözzük, így idénynormájuk 60— mm. A kései, hosszú tenyészidejű fejeskáposzta-fajtákat 7—9 alkalommal, — mm idénynormával öntözzük.

A káposztafélék kártevői A káposztafélék kártevői közel azonosak és valamennyi termesztett növényfaj védelmében meghatározó jelentőségűek.

Az öntözésre az időjárástól függően általában 10 naponként kerül sor. Az öntözési káposzta gyökér közül az esőszerű, permetező öntözés terjedt el, kisebb üzemekben — különösen korai termesztésben — még káposzta gyökér a barázdás öntözéssel is. A váz nélküli fóliás termesztésben a fejképződés kezdetén — április végén — a fóliát le kell venni, mert a túl nagy meleg és az akadályozott párolgás következtében a fejek lazák lesznek.

A 4—8 cm mélységű talajlazításra általában az öntözések után nehézfém méregtelenítés kiegészítő sor mindaddig, amíg az a növényzet károsítása nélkül elvégezhető. Később, ha szükséges, kézi gyomlálás iktatható be.

Fejes káposzta

BETAKARÍTÁS A betakarítás az ültetés után 55— nappal esedékes, így a váz nélküli fólia alól már május közepétől, a korai szabadföldi termesztésben pedig május végétől, június elejétől szedhetjük a fejes káposztát.

A későbbiekben a telepítés függvényében folyamatosan takaríthatjuk be és szállíthatunk a piacra friss árut.

Ezt tegye, hogy jó legyen a káposzta növényvédelme - szabopince. A korai szabadföldi, illetve májusi ültetésű technológiák esetében az alap-talajművelés az előző növény lekerülése után azonnali tarlóhántással kezdődik, amelyet egyirányú tárcsával vagy kétsoros tárcsás boronával végzünk, mélysége 6—12 cm. Nedves időjárás esetén a tarlóhántás 10—12 cm mély káposzta gyökér áll. A tarlóhántást — a talaj nedvességtartalmától káposzta gyökér a művelőeszköztől függően — gyűrűs hengerrel vagy fogas boronával azonnal lezárjuk.

A május végén ültetett, vagy előtte 3—4 héttel vetett, téli tárolásra, illetve ipari célra termesztett állományt október második felétől november káposzta gyökér szedjük. Korai termesztésben hetenként szedünk, s 2—3 szedéssel takarítható be az egész állomány. A késeieket általában két menetben, 10—20 napos időközzel takarítjuk be. A hibrid fajtákat rendszerint csak egyszer szedjük. A fejes káposztát általában kézzel szedjük, de ipari feldolgozás céljára géppel is betakarítható.

Gépi betakarításhoz kétféle géptípus áll rendelkezésre, az egyik a fejet úgy vágja le a torzsáról, hogy a növényt nem nyűvi ki, a másik típus előbb kinyűvi, s a fej leválasztása a gépen történik.

A teljesen gépesített szedés feltétele az egyenletes talajfelszín, az egyenletes hosszúságú külső torzsa különösen a nem nyűvő rendszerű gép használatakoraz egyenes sorok, az egyszerre érés és az, hogy ne legyen kívánalom a borítólevelek eltávolítása.

A gépek meglehetősen költségesek, az árut káposzta gyökér, ezért a vetésterületnek csupán néhány százalékán használatosak, hiszen csak az ipari célra termesztett fejes káposzta betakarítására alkalmasak.

Ezt tegye, hogy jó legyen a káposzta növényvédelme - egeszseghaz A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok szeptember Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. Tartalomjegyzék A hibrid fajtákat öntözni kell.

Átmeneti megoldásként különféle szedést könnyítő eszközöket használnak. Ezek, a kézi torzsavágást kivéve, a szedés egyéb mozzanatait könnyítik meg, elsősorban a szállítást, a tartályládákba, konténerekbe rakást.

Csapadék vagy öntözés után a melegben szedett fejeket meg kell szikkasztani, mert különben szállítás alatt is fölrepedhetnek.

Öntözés nélkül, de egyéb tekintetben a technológiai káposzta gyökér szigorú betartásával az említett mennyiségek káposzta gyökér kétharmada várható.

A külső torzsa hosszának valamennyi esetben 1 cm-nél kisebbnek kell lennie. Hosszabb szállításra vagy téli tárolásra kerülő fejeken a külső borítólevelekből néhányat meghagyunk, ezek védik az értékesebb belső levelet. Az osztályozás elsősorban nagyság szerinti szétválasztást jelent, ami legtöbbször a szedést végzők feladata, a darabáruként értékesített exporttételbe nem kerülhetnek bele az előírt méretet még el nem ért fejek, ezek csak belföldi piacra szállíthatók.

Hazai piacra az 1,5—3,5 kg-os fejek a legmegfelelőbbek, a 4—5 kg-os vagy még olcsó tabletták az emberek parazitáira is nagyobb fejeket a savanyítóüzembe küldjük.

A fejes káposzta nem igényel különleges csomagolóeszközöket. A friss áruként piacra kerülő tételeket legtöbbször ritka szövésű műanyag zsákba csomagoljuk már kint a termőhelyena tárolásra és az ipari feldolgozásra szánt fejes káposztát konténerbe gyűjtjük vagy ömlesztve szállítjuk. Ömlesztett szállításkor a fejeket 1,50 m magasan rakhatjuk. A hűtőtárolóba kerülő fejes káposztát a tartályládával együtt tárolják be.

Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár

A termés télen piacra kerülő hányadának nagy részét a termelőüzemek tárolják. Az üzemekben az általános részben ismertetett prizmás, kisebb mértékben a vermes tárolás és az úgynevezett beszántásos módszer terjedt el. Káposzta gyökér hidegben szalmatakaróval védik a káposztafejeket.

Hajtatás Hajtatása csak az utóbbi évtizedben vált jelentőssé, mert az április végén, május első felében piacra kerülő árut az észak-európai államokban jól el lehet adni. A hajtatás összes területe kb. Hajtatásra a rövid tenyészidejű, káposzta gyökér fejesedő, kis tenyészterület-igényű, zöldes fejszínű fajták az alkalmasak.

Többnyire fűtés nélküli, esetleg enyhe fűtésű fóliasátrakban hajtatjuk. A fűtetlen március első felében beültetett fóliasátrakat április elején gyakran továbbvándoroltatják a fejes káposztáról, hiszen ilyenkor már a túlmelegedés és a gyakori légcsere gátolja a fejesedést, a fólia alá pedig hamarabb kerülhet a következő növény paprika, uborka stb.

Vándoroltatásra természetesen csak az erre a célra kialakított vázszerkezetű fóliasátor alkalmas. A hajtatott fejes káposzta 5—8 kg érett istállótrágyát és a talajvizsgálat alapján kiszámított mennyiségű műtrágyát igényel.

Milyen kártevői vannak a káposztának?

Az istállótrágyát mindig a kiszámított hatóanyag-mennyiségen felül, alaptrágyaként adjuk. A talajművelés a szerves trágya bedolgozása miatt gépi ásással kezdődik, majd ezt követi a talajmaró. A hajtatott fejes káposzta szaporítása nagyrészt megegyezik a korai szabadföldi termesztéshez előállított tápkockás palántákról elmondottakkal.

A legtöbb esetben tűzdeléssel kerül káposzta gyökér növény az 5—6 cm-es tápkockákba. Sok esetben érdemes még nagyobb kockában 7,5 cm-es nevelni a palántát, mert akkor még a fűtés nélkül hajtatott káposzta is már május közepén szedhető. A palánták 7—8 hetes korukban kerülnek a végleges helyükre, a fűtés nélküli létesítményekbe március első dekádjában ültetjük, enyhe fűtés esetén február második felében.

Az ültetést követően 8—10 hét múlva számíthatunk a szedés kezdetére.