Tejtermékek és rossz lehelet

Magyarország Fotó: Internet Hirdetés Elég meglepő, de egy kutatás szerint az emberek több tejtermékek és rossz lehelet 65 százalékának kellemetlen szagú a lehelete.

Ennek számtalan oka lehet, például az alábbiak is - ha tisztában vagyunk velük, akkor könnyebben el is kerülhetjük a kényelmetlenséget. Túl sok cukor A rossz leheletet okozó baktériumok számára a cukor ideális tápanyag. A cukorkák, nem cukormentes rágógumik éppen ezért nagyban hozzájárulnak a kellemetlen szájszag kialakulásához.

Éppen ezért ha szeretjük az ilyen finomságokat, akkor mindig ügyeljünk rá, hogy kizárólag cukormentes tejtermékek és rossz lehelet válasszunk.

Ezzel nemcsak leheletünk illatáért, hanem fogaink egészségéért is sokat tehetünk - írja a Házipatika. Táplálkozási szokások A tejtermékek, a hús és a halak olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek táplálják a szájban élő, kénes anyagot termelő baktériumokat - ezek szintén kellemetlen szájszagot okoznak.

A tojás szintén felelős lehet a rossz leheletért, sőt bizonyos diófélék és olajos magok, valamint a lencse- illetve babfélék is ludasak lehetnek. Éppen ezért, ha fehérjedús ételeket fogyasztunk, fél órával étkezés után érdemes lehet átöblíteni a szánkat valamilyen erre való szájvízzel.

Gondolnád, hogy a kellemetlen leheletet akár a túlzottan szénhidrátszegény diéta is okozhatja?

Savas ételek Savas környezetben a baktériumok gyorsabban szaporodnak, ezért a savas ételek és italok fogyasztása után is rossz lehet a leheletünk. Ilyen a paradicsomlé, a citrusfélék, illetve a belőlük készült italok, a szénsavas üdítők, a paradicsomos szószok, a ketchup, a savanyúságok, a zsíros húsok, a vaj, az olívabogyó és a csokoládé is.

Mogyoróvaj A mogyoróvaj annyira ragacsos, hogy még a nyál sem képes "elmosni" - órákon át a szájüregben marad a fogakra, illetve a szájpadlásra tapadva. Az itt élő mikrobák nagy örömére, amelyeknek ideális táptalajt nyújtanak - ha nem akarunk rossz leheletet, ezt a finomságot is érdemes kerülni.

Több különböző baktériumtelep együttese képez bakteriális plakkot, vagyis baktérium mikrokolóniákból álló biofilmet. A plakkot alkotó mikroorganizmusok száma, elhelyezkedése, jellegzetes anyagcsere aktivitása határozza meg annak az anyagcsere végtermékeknek a kialakulását, mint például a hidrogén szulfát, tiolok, merkaptánok, aminek jellegzetesen kellemetlen szaga miatt fordul a beteg orvoshoz. A bűzös leheletet az orvostudomány az alábbi formákban említi: Foetor ex ore: bűzös lehelet —csak nyitott száj mellett érezhető, okozója szájüregi probléma Halitózis: a kilélegzett levegő kellemetlen szagú, csukott szájjal történő kilélegzés esetén is Parosmia: szagok hallucinációja különböző ideggyógyászati és pszichiátriai betegségekben Lehetséges okok: A rossz lehelet leggyakoribb oka baktériumtelep, ami valamilyen anyagon tenyészni tud.

Olajos kapszulák Sokan szednek fokhagyma- illetve halolajat tartalmazó táplálékkiegészítőket, kapszulákat, amelyeknek a szaga nem éppen kellemes. Ez a szag pedig, ha lenyeljük őket, párologni fog a szervezetünkből, és többek között a leheletünket is "megillatosítja". Tej Különösen a laktózérzékenyeknél vezet kellemetlen szájszag kialakulásához a tejtermékek fogyasztása.

Ha úgy tapasztaljuk, hogy tej, sajt vagy túró evése-ivása után emésztésünk rendetlenkedik, puffadunk, és rossz a leheletünk, akkor esélyes, hogy diagnosztizálatlan laktózérzékenységünk van.