A názáreti Jézus 'pásztornak' nevezte magát. Nekünk talán lényegtelennek és szegényesnek tűnik a pásztor foglalkozása; de abban a régi időben tisztelték és megbecsülték őket. A királyok egyik régi címe is ez volt: 'pásztor'. Magát Istent is megnevezték ezzel a címmel. És most Jézus azt mondta magáról, hogy ő az emberek pásztora, azoknak a személyes lényeknek pásztora, akikben a lét önállóságra jut, azaz a lét pásztora.

"Bizony, bizony mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan mászik be az tolvaj és rabló. Aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Annak kinyit az őr, és a juhok megismerik hangját. Idegen után nem mennek hanem elfutnak előle, mert az idegen hangját nem ismerik."

"Bizony, bizony mondom nektek: A juhok számára én vagyok az ajtó. Mindannyian, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-bejár és legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen" (Jn 10,1-10).