A tornádó pusztító erejű forgószél. A hevesen örvénylő légoszlop viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet nem érő felhőtölcsért tubának hívják.

A tornadó az angolból elterjedt nemzetközi szó, amelynek eredete vitatott.

Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be több fázisból álló életútját. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis. Ekkor születik meg a felfelé mozgó levegőből, amelyből maga a viharfelhő is kialakul. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó kerülete egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban gyorsan gyengül, és eltűnik.

A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6-8 km-en át érintkeznek a felszínnel. A leghosszabb ismert tornádónyom 350 km-es.