A teológiában Isten végtelen természete képességeinek határtalanságára utal, nem mennyiségbeli végtelenségre.

A filozófiában többször alkalmazzák a fogalmat a térre vagy az időre vonatkoztatva. Kant A tiszta ész kritikájában abból indul ki, hogy a végtelen kívül esik ugyan a lehetséges tapasztalat határain, ám mégsem választható el a tapasztalat menetétől. A lélek vagy az Isten eszméje jelenségként elvi okokból értelmezhetetlen, és ezért a tapasztalat számára eleve hozzáférhetetlen tárgyra utal.

A matematikai halmazelmélet a végtelennek többféle fogalmát különbözteti meg, amelyek nagyság szerinti sorba tud állítani. A legkisebb végtelen (pontosabban végtelen számosság) a megszámlálható végtelen, az ennél nagyobbakat megszámlálhatatlannak nevezik.